Egyszer csak találkozunk valakivel és beleszeretünk, halálosan. És az csupán másodlagos, hogy férfi vagy nő az illető. A szerelemnek ugyanis nincsen neme. A társadalmilag kevésbé elfogadott kapcsolatok felvállalása sosem volt egyszerű, az ötvenes években mccarthysta Amerikájában sem. Erről szól a Carol című film, egy gyönyörű történet két csodálatos színésznővel és  unikális képi megvalósítással. Szemcsés, fotográfiaszerű a látvány, mintha csak egy előhívó-laborban peregne előttünk a sztori. KRITIKA Az egyszerre édes és kínzó dilemmát Patricia Highsmith vetette papírra 1952-ben, természetesen álnéven: "Claire Morgan"  The Price of Salt című könyve felháborította a rögtönítélő közvéleményt. Több mint hat ...

Bármelyikünkből lehet szörnyeteg? Születhetünk-e gyilkosnak, vagy a körülmények együtthatása hozza ki belőlünk az arra való hajlamot - már ha volt ilyen? És meddig terjed a lelkiismeret határa? Persze - hatalom, elismertség megszerezve... Na de megúszható-e a bűnhődés? Rendhagyó Macbeth ez, négy fiatal színész előadásában, az Ódry Színpad Padlásán. Shakespeare drámája a megszokottól teljesen eltérő megvilágítást kap Hargitai Iván közel sem realista rendezésében. KRITIKA A jelmez- és a díszlettervezőnek (látvány: Magyarósi Éva) sok dolga nem akadt: bukósisak, néhány fémcső a kezekben, vérvörös gumikesztyűk, pár görgős irodai szék és egy iskolai pad a kellék. Körbeüljük a játékteret, köröttünk papír borítja a ...

Milyen világ az, ahol az ártatlanságot kell bizonyítani és nem a bűnt? - teszi fel a kérdést Proctor, miután elhurcolják boszorkánysággal vádolt feleségét. Milyen világ, na mondd már. Olyan, ahol csak az írásba foglalt vallomás számít, a szóbeli nem, ahol megalapozatlan vádak, a tömeg szava elég ahhoz, hogy valakit máglyára küldjenek. Akkor boszorkányt kiáltottak - meg volt mccarthyzmus, meg sok minden - ma mást. Ezt bizonygatja az Arthur Miller Salemi boszorkányok című drámája alapján született, Mohácsi János rendezte Istenítélet című előadás. Ráadásul nem először, hanem harmadszor. Kaposvár és Pécs után ezúttal a Vígszínházban. És megint képes másképp szólni. KRITIKA Mint a téboly arénáját, úgy borítja be monoton ...

Van abban valami féktelen, szenvedélyes, forradalmi, talán egy kicsit ijesztő, ahogy egy fiatal csapat birtokba veszi a Pesti Színház színpadát. Friedrich Schiller testvérviszályról szóló, erkölcsöt és társadalmat megkérdőjelező Haramiák-ját Kovács D. Dániel vitte színre a Víg társulatának ifjú művészeivel, a megboldogult Szputnyik színészeivel és régi nagy nevekkel. Az eredmény művészgenerációk eltérő világlátásának egyedi mixtúrája, olykor kicsit zavaros részletekkel, de tagadhatatlanul súlyos kiszólásokkal a mának. KRITIKA A rendező életkorából fakadhat, hogy mindezt valami elképesztő hittel és lendülettel tette: a lázadás atmoszférája minden pillanatában áthatja az előadást. A betontömbökkel körülölelt kemény, ...

Anton Pavlovics Csehov Sirálya minden esetben hitvallás: egy társulat nyilatkozattétele arról, hogy milyen színházban - és világban - hisz. Talán ezért is övezte akkora várakozás a Katona József Színház legújabb bemutatóját. Ascher Tamás rendezése nem mond semmi újat, nem robbant. Viszont erős szándéka, hogy mindannyian magunkra ismerjünk egyik-másik figurában. KRITIKA Ahogyan azt Ascher Csehov-rendezéseitől, egyáltalán minden rendezésétől megszokhattuk, az előadásban tényleg minden a helyén van, a legapróbb gesztus, a legrövidebb mondat is jelentőséggel bír. Ám ezúttal nem ez teszi feledhetetlenné az estét. Hanem a színészi (össz)játék.

Már a nézőtérre vonulva fúrógépek zaját halljuk: két munkás (Baki Dániel eh., Papp ...

A Vígszínház fiatal művészei egyszerűen "felrobbantják" a Pesti Színházat. Friedrich Schiller Haramiák című drámáját Kovács D. Dániel vitte színre, a fiatalos lázadás sodró lendületével. Orosz Ákos Franz Moort, a féltékenységből cselt szövő testvért alakítja, akinek érzései rendkívül összetettek, érzelmi sérülései régről fakadók. A Soós Imre- és Junior Prima-díjas színésszel az utolsó próbák egyikének szünetében erről az elnyomott figuráról, színészi tudatosságról és színházba vetett hitről beszélgettem.

Első blikkre Franz a gonosz bajkeverő, de ennél azért jóval több minden van tetteinek hátterében. Te mire jutottál, amikor Franz igazságát kerested?

OÁ: Ez a fiú elég mostoha körülmények között ...

Évek óta dédelgetett álma vált valóra december elsején, amikor az Orfeum színpadán bemutatkozhatott a Marlene Dietrich-mítosz köré font előadói estje, ahol kiderült, hogyan viszonyul ő a flaszternyerseséget és érzékiséget mesterien ötvöző néhai díva gondolataihoz. Közben anyaszínházában, a Katonában teljes gőzzel készül Csehov Sirályának bemutatójára, amiben Arkagyinát alakítja. A Jászai Mari-díjas színművésszel, Fullajtár Andreával a legendás vamp, Dietrich kevéssé ismert "szabadságharcos" arcáról, éneklő fűrész-szólóból lett "protest-hastáncról", emblematikus Sirály-előadásokról, valamint színészi- és nézői déjà vu-kről beszélgettem.

Mennyire ismerted Marlene Dietrichet, amikor évekkel ezelőtt ...

Mélabús love story az ötvenhat utáni Budapesten - szigorúan Korál-rajongóknak. A Kádár-kor bezárt világába transzportált történet egy vidékről a fővárosba érkezett gyári munkás és egy elvált asszony találkozásáról. Zenés kísérlet a kor társadalomrajzára, tragikus történet az egyén felelősségéről. Mindez a József Attila Színház színpadán. KRITIKA Kertész Ákos Sikátor című regényének zenés adaptációját Verebes István vitte színre az angyalföldi teátrumban. Csavargyár utcai bérházat formáz a díszlet (Mira János munkája), gangos belső udvart látunk: gumiabroncsok és rozsdás roncsok - ötvenhat barikádjainak mementói? - kupacán áll a bérlőnek kiadott ágy, egy szabóműhely bejárata, de a későbbiekben szobaként, ...

"Velenczeiség" helyett a bőrszín, koholt féltékenységből elkövetett emberölés helyett a befolyásolás, a sztereotípia beigazolása kapja a hangsúlyt a Stúdió K Színház Othellójában. Már az előadás címe (W.S. Othello - néger mór) is azt sejteti, itt most bizony minden másképp lesz. És lőn. Shakespeare itt van közöttünk - és nagyon is mai. Zsótér Sándor értelmezésében (és fordításában! - Ambrus Mária és Ungár Júlia mellett), kiszólásokkal, poénos vendégszövegekkel, elgondolkodtatással teli. KRITIKA A Ráday utcai miniszínház aprócska játéktere ezúttal egy modern konyha (díszlet: Ambrus Mária), középpontban a konyhaasztallal, hiszen - ha úgy vesszük - minden, de legalábbis az életben sok fontos dolog ebben a helységben dől ...

A járt utat választotta a Pesti Magyar Színház, amikor felkérte Kéri Kitty-t a Chioggiai csetepaté megrendezésére: a színésznő-rendező ugyanis néhány éve Veszprémben már színpadra állította Carlo Goldoni komédiáját, sőt az akkori előadásból két művészt is magával hozott a Hevesi Sándor téri teátrumba: Juhász Rózát és Eperjes Károlyt – utóbbira még (jegyzőként) a legendássá vált Taub János-féle újszínházi adaptációból is jól emlékezhetünk. Kéri értelmezésében korhű a csomagolás, voltaképpen semmi meglepetés nem érhet - legfeljebb a Katonából „átruccant” Rajkai Zoltán vendégszereplése. Tiszta sor. KRITIKA

Festményszerű tenger-háttér előtt, néha – direkt vagy véletlenül? - leszakadó vitorlavásznak ...

Goda Kriszta tarkopaszra nyírt lakótelepi kamaszai és csattogó bakancsaik egy hónapja szállták meg a magyar mozikat. Azaz csak szállták volna, a Goda-Divinyi alkotópáros "nem gárdafilmnek" beharangozott Veszettekje ugyanis jóval a várt nézettségi mutatók alatt produkált. KRITIKA. A fiktív településen játszódó történet jeleneteinek oroszlánrészét Várpalotán és Kazincbarcikán vették fel - tökéletes helyszínválasztás. A filmbeli kisvárost Tarnád névre keresztelték az alkotók, hogy véletlenül se hozhassa senki összefüggésbe a magyar valósággal. Na, ez a legnehezebb. Párhuzamot NEM keresni a szegényebb társadalmi rétegek radikalizálódási hajlama és a bemutató előtt még "magyar Amerikai história X-ként" emlegetett Veszettek ...

Aktuáloperettben szedik ízekre a politikai elitet és állítják kemény próba elé a néző gegtűrő- valamint koncentrációképességét a Mohácsi fivérek és Parti Nagy Lajos. Az alkotók Kovács Mártonnal karöltve ezúttal a zenés műfajt ficamították ki, de rendesen. A Köd utánam című előadás (rendező: Mohácsi János) az egy hónappal ezelőtti bemutató óta még mindig alakul, legalábbis rövidül, bár az alcím - operett három kurta rövid felvonásban – egyelőre ígéret csupán.

Az első felvonás alatt operaházi szegénybálon rázza a rongyot a felső ezer a dupla forgós színpadon. A díszlet minimális, a hangsúly a lilára bevilágított háttéren van. A női szereplők itt viselik a legizgalmasabb, például újságcikk-mintás jelmezeket ...

Addig vagyunk fiatalok, amíg a szívünkben azok vagyun k. A Vígszínház legújabb produkcióját egyformán élvezheti kicsi és nagy. Valójában nem Óz az, aki a varázslatot elköveti, hanem a rendező, Marton László . Az Óz, a csodák csodáját nézve újra gyer m ekké válunk mi, felnőttek is. Ebben hatalmas szerepe van Kentaur csodás díszleteinek, Benedek Mari jelmezeinek, Hoffer Károly bábjainak. Látványkavalkád a javából. A koreográfus Juronics Tamás. A csodákban hinni kell, muszáj, kiváltképp ebben a zord világban jó kiszakadni a valóságból, két órára elrepülni minél messzebbre a mindennapoktól. Úgy, ahogy Dorothy-val is történik, akit Kansasból egészen Manóföldig repít a forgószél.

A darab egyik kulcsfigurája, a főgonosz, a ...

"Semmi mást nem éreztem, nem az ütéseket, csak azt éreztem, hogy ugyanabban a házban vagyunk. Fájt a ház". 

Fájdalmas, felkavaró Találkozás zajlik a Pesti Színház színpadán. A „világ legszebb szerelmes története”.  Nádas Péter Trilógiájának ez a része 36 éve született, a benne elmesélt történet fél évszázados. Egy fiatalember és apjának egykori szerelme találkoznak, és az együtt töltött idő alatt megelevenedik a múlt, az asszony szenvedéstörténete. Mindaz, ami az apa öngyilkosságához vezetett.  " Ő ment egyenesen, át, nem nézett vissza, ő nem, csak láttam, valamit előhúz. A zsebéből húzta elő. Ez volt a búcsúzás. Állítólag ez a legbiztonságosabb, a szájába lőtt. Hát befejezte az életem".

Nádas Péter ...

Október 16-án mutatták be Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című drámáját a Katona József Színház Kamrájában. Az előadás rendezője Gothár Péter. L - alakú díszlet et (ugyancsak Gothár Péter munkája), egy padlástér zsúfolt, hatvanas évekbeli tárgyakkal berendezett kuszaságát üljük körül a Kamra ugyancsak l-alakban elrendezett nézőterén. M ár-már hangulatos, mégis fullasztó összevisszaság ez, sarló-kalapács a falon (később még fontos szerep hez jut) , a csúcs pedig a szoba közepén lévő süllyesztett fekvőhely, ami a nézőtérről leginkább sírszerű gödör nek látszik. Ott alszik, próbál szeretkez ni és hal meg a főszereplő. De ne szaladjunk ennyire előre.

Kis János (Ötvös András) művészember ebben a padlástéri ...

Október 9- én mutatták be a Katona József Színházban Borbély Szilárd Az Olaszliszkai című drámáját, Máté Gábor rendezésében. A z előadás t már a premier előtt, látatlanban tiltakozás kísérte , sokan kizárólag a kilenc évvel ezelőtti olaszliszkai lincselést látják bele, pedig az olaszliszkai tragéd ia a cselekménynek csupán az egyik szálához szolgált alapul.

A rendező „nyílt levélben követte meg az áldozat családját, amiért nem kereste meg őket a bemutató kapcsán, hangsúlyoz v a, szerinte a magyar társadalomnak „fontos elvégeznie azt a gyászmunkát, amelynek segítségével talán megakadályozható lehetne a jövőben minden olyan, az olaszliszkaihoz hasonló tett, amely kiolthatja az emberi életet”.

  ”A ...

A jelen nem képes legyőzni a múltat, ezért a jövő sokkal rosszabb lesz, mint bárki is gondolná.

Először is, tisztázzuk. Ez nem Macbeth. Hanem Makbett. És Ionesco, nem Shakespeare. De a hatalom körül forog minden, most is. A félig román, félig francia író tollából 1972-ben született mű félelmetesen aktuális és abszurd egyszerre. Dráma és bohózat egyben. Rekeszizomgyilkos, de olykor felszisszenünk, majd újból a könnyeinket törölgetjük a röhögéstől, a végén pedig... Komolyan aggódhatunk a jövőnk miatt.

A „mesejáték, rajzfilm, horror és színház” mixtúrájaként fémjelzett előadást, Eugène Ionesco darabját szeptember 24-én mutatták be az Átrium Film-Színházban, a Kultúrbrigáddal közös produkcióban. A rendező ...

1995-öt írtunk. A Magyar Televízióban Szabó István mondott bevezetőt minden egyes filmklasszikus levetítése előtt. És volt egy gálaműsor, ahol Szabó által kiválasztott színészhallgatók röpke jelenéseivel indult a vetítés. A színpadon századelős mozi-hangulat, ebbe a miliőbe jött be egy alacsonyabb, kicsit mackós fiú és egy hosszú, vörösesbarna hajú lány, svájcisapkában. Aztán a lány megszólalt, és a mély, fátyolos, érzéki, drámai hang örökre bevésődött a memóriámba. Akkor jegyeztem meg ezt a nevet: Fullajtár Andrea.

A Színművészetin feladatként kapott Csalog Zsolt-monológ kiosztásakor talán még az osztályfőnök, Zsámbéki Gábor sem sejtette, hogy mit fog hallani a következő órákon. Márpedig amit hallott, ...